Az elhízás a fogyasztói társadalmakban jelent meg tömegesen. Az emberiség történetének éhínséges időszaka után a fogyasztói társadalmi berendezkedés elhozta az „individuális terjeszkedés” lehetőségét. Korlátlanul jutunk hizlaló tényezőkhöz, ételek tömegéhez és kényelmi eszközökhöz.

1900-ban alig 10, 1910-ben 937, 1915-ben 2877, 1938-ban 19000, 1985-ben 1500000 személygépkocsi közlekedett hazánkban. Tömegessé vált az autóhasználat és vele a mozgásszegény életmód. 1969-ben a gyerekek 42%-a, 2001-ben már csak 16% járt gyalog vagy kerékpárral az iskolába az USA-ban.

 Az első televízióadást 1957. május elsején sugározták Magyarországon. 1967-ben az előfizetők száma több mint egymillió, 1972-ben kétmillió volt. Egy előfizetést legalább négyen néztek, így 15 év leforgása alatt a korábbi mozgásgazdag életmódról a televízió előtti inaktív életre tért át a magyar lakosság. A magyarok a második legtöbbet tévéző nép Európában. Tinédzserek hetente 30 órát töltenek televíziózással. Minél többet néz egy személy televíziót, annál valószínűbb, hogy elhízik. Nem számít a kora, vagy, hogy sportcsatornát néz e.

Az ezredfordulón a magyar háztartások 97%-a rendelkezett hűtőgéppel, 70%-a pedig fagyasztóládával is. Az obesitas szempontjából lényeges tényező az ételek hozzáférhetősége. A hűtőszekrény hatalmas mennyiségű étel folyamatos elérhetőségét teszi lehetővé.

Az üdítőital fogyasztás a 60-as évekhez képest megötszöröződött. A magyar lakosra jutó évi cukorfogyasztás a 30-as években 11kg, míg a 70-es években 40kg volt. Míg a 80-as években kétszer annyi tej fogyott, mint üdítő, addig ma már kétszer annyi üdítő fogy, mint tej. A fiatal felnőttek a napi kalóriamennyiség negyedét cukrozott üdítőkből fedezik az USA-ban.

A gyorséttermek gasztronómiai rendszerváltást hoztak a magyar lakosság étkezésében. Hazánkban 1988. április 29-én nyitották meg az első McDonald’s éttermet, 1996-ban már 50 volt. A zsíros, magyaros étkezés helyébe gyorséttermi készítmények kerültek. A McDonald’s aktív tagja az elhízás elleni küzdelemnek egy európai szövetség révén, az EU akkori egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa elismerően méltatta az üzlethálózat elhízás ellen folytatott aktív küzdelmét.  Ugyanakkor a Nemzetközi Elhízástudományi Társaság vizsgálata során fény derült, hogy a készítmények transzzsírsav aránya az optimálisnak több mint a négyszerese volt. Magyarország a legrosszabbak között szerepelt.

1976. április 2-án nyitották az első budai Skála Áruházat. Öt lift, három mozgólépcső járult hozzá a mozgásszegény életmódhoz. Nagyobb lett a választék, a kosarak cipelését felváltották a bevásárlókocsik, melyekbe több áru is fér.